Edzés előtt 
  

Bemegyek az istállóba / kimegyek a legelőre. Alaposan lekefélem, és levakarom róla, ami épp a szőrén van pl. faforgács, szalma, por, sár, homok, növények stb. a patáját is alaposan kikaparom, és bekenem pataápoló zselével, hogy ne száradjon ki, se a melegtől, se a hidegtől, se a homoktól. Ez egy undorítóan csúnya gél és Russi mindig elfordítja a fejét, ha meglátja, de a patájának mindig segít. A sörényéből, és a farkából mindig kiszedem a beleragadt bogáncsot, sarat, vagy ami éppen benne van. Átnézem a hajlatokat, nincs e seb ott, esetleg nincs e bőrbetegsége. A fejét nedves szivaccsal áttörlöm, és végignézem a lábait is.

Edzés homokos oválison 
  

Ez az edzés 2000 m- en zajlik 3 másik lóval. Csutakolás után felszerszámozom. Felteszem rá, ha hideg van a takarót. A nyeregalátét, majd a nyereg, esetenként hevedervédő is kerül a hevederre. A nyereg alá még egy zselépárnát is szoktam tenni, ezzel biztosítom az egyenletes súlyeloszlást, és többet is kell dolgoznia a sikerért, ugyanis ez nem egy pille könnyű alátét. Felteszem a kantárt, és a martingált, és a hátsó két lábára fáslit. Kivezetem, majd fölszállok rá, és sétálok vele két-két nagy kört mind két kézre. Megállok, húzok a hevederen, és elkezdek ügetni. Beügetek vele az oválisra, és mind két kézre lassabb, majd gyorsabb tempóban ügetek, és vágtázok. A többiek is melegítik a lovaikat. Majd 250 m-t mind két kézre galoppozok, hogy kinyújtóztathassa a lábait, és ne legyen sérülés.

Beállunk a kapuba, én mindig megsimogatom Russi nyakát, aki nyugodtan várja, mikor nyitódik ki a kapu. Kinyílik, és mi kilövellünk. Ezeknél az edzéseknél, főleg a pályákhoz való alkalmazkodás, és a lovak önmagukhoz viszonyított ideje számít, nem az, hogy ki ér be először. Lábai puhán csapódnak a földhöz, háta kellemesen hullámzik. Nyugodtan rágicsálja a zablát, látszik, hogy nem adott, még ki mindent. Az második 1000 m- nél kezd gyorsítani, és onnantól kezdve fokozatosan növeli a tempóját. A végén még 500 m-t galoppozunk, majd fokozatosan felveszem, és végül megállunk. Általában az eredményei úgy néznek ki hogy januártól kezdve Áprilisig javul, majd romlik, és októberig javul, november, december mivel ott már nem lenne valami jó, és nem is akarom túlerőltetni, pihenője van. Aztán következik a 30 perces levezetés, mint minden edzés után, és ma már nem kell többet dolgoznia, kiviszem a legelőre, és 6-kor este, még teszek vele egy 2 km-es sétát az erdő szélén, majd bevezetem a boxába.

Edzés iramjátékkal füves pályán 
  

Ez az edzésmódszer, nagyon ritkán fordul elő a galoppsportban, pedig, igen hatásos. A szerszámokat fölpakolom Russira, és annak rendje, és módja szerint bemelegítek vele. Kimegyek az egyenes füves pályára, és úgy dolgozom vele, hogy 500 méterenként váltok tempót. Kezdünk egy közepessel, majd nagyon gyors, lassú, gyors, közepes, lassú, nagyon gyors. Így a ló nem fárad, el viszont, a lovas és a ló közötti összhang nő, és az állóképessége, és az izomzata is rendkívül gyorsan fejlődik. Természetesen itt is levezetem, 10 percet vesz igénybe, és utána ló uszoda vár még rá délután, és egy járató gép 30 perces izomlazító programmal.

Edzés terepen 
  

Igen, ez is eljön egyszer. Ez az az edzésforma, ami a ló állóképességét javítja, főleg ha lejtős terepen megy felfelé. Russi már tisztán áll felnyergelve, és én megsimogatom a nyakát. Felszállok rá, és elindulunk lépésben az erdő felé. Nála ez a terep akkor igazán hatásos, ha 5 órán keresztül kinn vagyunk. Russi kimondottan élvezi a szabad levegőt, amikor nincs a karám vagy a boksz falai között ( a karám esetében kerítés). Vígan lépeget, mint mindig, nem zavarja, ha megcsörren alatta az avar, vagy fújni kezd a szél. Úgy 500 m után elkezdünk ügetni a vékonyka, de annál meredekebb ösvényen. 1 km ügetés után vágtázunk addig, amíg az út újra rossz nem lesz. Ha nagyon benőtték az ágak az ösvényt visszaveszem lépésbe. Figyelek, hogy ne akadjon semmibe bele a lába, ne lépjen rá faágra. Az edzés végére már kissé elfárad, de hát az az öt óra, pláne ha nagyon meleg, vagy nagyon hideg van elég hosszú idő. Laposakat pislogva lépünk be az udvarra. Gyorsan leszerszámozom, és lespriccelem hűs vízzel az uszodában. Beviszem ezután a boxába, szalmával áttörlöm a szőrét, és ráadok egy légytakarót, valamint kap két répát. Kap még egy alapos dörgölést, és egy puszit az orrára.

,,Verseny" oválison, több lóval (edzés) 
  

Ebben semmi extra nincs. Csutakolás, szerszámozás, Nagyon Alapos Bemelegítés. Ez az edzés arra jó, hogy növelje a lovakban a versenyszellemet, valamint tapasztalatot adjon nekik az igazi versenyre. Itt megtanulhatják, hogyan kezeljék a váratlan helyzeteket, és egy bizonyos csapatszellem ló, és lovas között is nő. Russi boldogan engedelmeskedik, és beáll a kapuba. 12 kapu, a lovak nekidőlnek a vasnak, ami megzördül, erre a többi 11 ló megijed, ők is nekidőlnek, és mire kinyílnak a kapuk, már minden ló egy idegroncs. Russi csak megijed, de utána már tréfaként gondol vissza a dologra, de nem nagyon töri rajta a fejét, inkább egyenesen kiszáguld a kapuból. Teste kellemesen ringatózik, ő csak arra figyel, hogy hova kell már mennie, mennyit fusson, milyen gyorsan. Energiája mindig van bőven, hiszen ő egy kis energia bomba, aki mindig újra tölti magát. Kicsit húz kifelé, de odanyomom a vádlim az oldalához, és száguldunk tovább belül. A mének nagyon gyorsan futnak, de látszik, hogy félnek. Szemük átfordul fehérbe, és szélük kivörösödik. Idegesen rágják a zablát, cibálják a szárat, és orrlyukaik kitágulnak. Némelyiknek, még apró vörös csík is kifut az orrából. Ez telivéreknél nagyon gyakori, a túlfeszített idegzet következménye. És Rulettnél ez nem szokott előfordulni. Szó szerint beesünk a célba, annyira akarta a lovacskám, de engem itt és most nem érdekel, hogy hanyadikok lettünk, csak hogy ő a versenyre jó legyen, és egészséges. Lassítok, majd megállunk. Leugrok a hátáról, és elkezdem lesétáltatni, persze a szerszámok levétele után.

Edzés jobbkanyaros füves oválison 
  

Ebben az edzésformában pusztán a talaj változatosságaihoz, keményebb vagy lágyabb esetleg homokos, vagy saras, vagy füves. Szóval egy lónak ezt ki kell bírnia, véleményem szerint eléggé rossz, ha már kikészíti a ló lábát, vagy patáját. Én is Russival sosem edzek két egymás utáni napon ugyanolyan pályán. Russi már alkalmazkodott ehez, nem is kottyan meg neki. Vidáman ugrál mindig, de füves pályán valahogy jobban el tud lazulni. Az természetesebb. Az izmai megfeszülnek, majd elernyednek, és megint megfeszülnek. Apró fűcsomókat, hagyunk magunk után, amit lovam patkója kitépett a földből. Lélegzete szabályos. A pályában kis furcsaság hogy jobb kanyaros. Nem szeretném, ha lovam egyik lábát túlterhelné a balos oválison, ezért inkább mási lábra is edzek vele. Jól tűri a másik lábra való menetelt, bár sokkal rázósabb erre a lábára galoppozni.