Ki is Ő?
Magenta egy 2008-as születésű,
sárga angol telivér kanca. Ő lehet
a Gportal egyik kanca csodája,
hiszen több mint 150 eredménye
között a legtöbb az első hely! :)
Nagyon bízok benne, és még sok
évig szeretnék vele intenzíven
versenyezni. Igazi kis sértődős
kanca, akit nem lehet egy könnyen
kiengesztelni!


Programok, mikor mi?
Hétfő: délelőtt egyedüli galopp edzés
Kedd: csoportos edzés, délután
Szerda: pihenőnap
Csütörtök: egyedüli galopp edzés délelőtt
Péntek: minden harmadik héten ˝házifutam(2000 m) amúgy meg egész délutános terep
Szombat: pihenőnap
Vasárnap: 3-4 órás terep

Egyedüli galopp edzés...
Előkészületek
Kihozom a bokszából. Barbi, már a folyosó végén vár minket, a pucolódobozzal. Kiviszem, kikötöm, és amíg én kihozom a dobozomat, Barbi elkezdi pucolni Magenta egyik oldalát. Először egy gumivakaróval fellazítottam a koszt rajta, majd egy gyökérkefével lekeféltem. Még egy puha ronggyal áthúztam. Szerencsénk van vele, mert nem szeret koszos lenni, így ritkán hempergőzik meg :) A patáit Barbi kaparta ki, én beolajoztam. Befújtam a sörényét és a farkát sörényfénnyel. Beszaladtam a nyeregért és a kantárért. Felraktam rá az izzasztót, egy kicsit előrébb mint kellene, majd visszahúztam a helyére, hogy a szőr szépen hátrasimuljon. Felraktam a nyerget. A másik oldalon Barbi átadta a hevedert, majd éppen hogy ne essen le a nyereg, meghúztam.Galopp edzéseken mindig rakunk rá védő felszereléseket, z most is így van. A dobozomból előkutattam a fehér fáslikat, majd mielőtt felrakosgattuk volna, még egy puha kefével áthúztam a lábait. Ezután felkantároztuk, felvettem egy kobakot, és kisétáltunk a pályára. Galopp versenyeken és edzéseken általában én lovagolom, Barbi inkább terepre szokta kivinni.
Tartotta, amíg én a kerítés legfelső fokára álltam, és felszálltam rá.

Az edzés
Még egyszer húztunk a hevederen, majd elindultunk lépésben. Eléggé ficánkolt, telivérekhez illően. Léptem vele 1000 m-ert, majd lassú (bár kinek mi a lassú... :) ) ügetésre váltottunk. Ügettünk egy kicsit, majd vágtába ugrattam. Itt már eléggé kezelhetetlen volt, folyton menni akart. Leírtunk vágtában egy félkört, magyarul visszafordultunk a kapu felé. Félúton visszafogtam ügetésbe, majd lépésbe. Amikor odaértünk Barbihoz, egy pillanatra megálltunk, hogy elmondja, mit csináljunk. 2000 m-en futottunk.
- Amikor kicsapódik a kapu, szokásához híven előre akar törni. Bár most nem lesznek más lovak, ezt hagyd neki. A rajtolás után pár méterrel azért kicsit fogd vissza. Ügyelj arra, hogy ne fussa ki magából az összes energiáját. A célegyenesben viszont engedd ki amennyire csak tudod. Én majd mérem az időt! - mosolygott rám. Visszamosolyogtam, majd elindultam a startkapu felé. Ott segített nekünk beállni, majd a kapu(k) kicsapódtak, Magenta pedig szédületes gyorsasággal száguldott. Barbi tanácsára visszafogtam, bár ez Magentának természetesen nem tetszett, de inkább veszekedés helyett a galoppra koncentrált. Nagy könnyedséggel zúzott végig a homokos pályán. Szerencsénk van ezzel a lóval,- minden talajon ugyanúgy, azaz kitűnően fut. A pálya balkanyaros volt. A belső korláttól pár méterre galoppoztunk. Éreztem, ahogy a célegyenesbe érünk, gyorsít. Fokozatosan engedtem a száron, amire ő azonnal kapcsolt. A végére már szinte teljesen laza száron mentünk, bár teljesen nem akartam kiengedni, mert az életbe meg nem állítom többet :):) Amint átértünk a célon, felálltam a nyeregben, összeszedtem a szárakat, és fokozatosan lassítottunk, míg nem elkezdtünk ügetni. Hagytam, hogy hagy álljon meg maga. Végül oda léptünk Barbihoz, aki szélesen mosolygott.
- Kitűnő időt futottatok! Hihetetlen, hogy mennyi van ebben a lóban!
- Hát igen, apja lánya! - nyújtottam ki rá a nyelvem, majd mindketten felnevettünk.
Leszállltam Magentáról, majd visszaléptünk az istállóba. Megnéztem a pulzusát. Még nem volt teljesen nyugodt, ezért leszerszámoztuk, raktunk rá egy kötöféket, majd hármasban elindultunk sétálni egyet a közeli erdőbe. Kiértünk egy tisztásra, ahol gyönyörű zöld volt a fű, ráadásul a közepén egy patak folyt át. Csodálatos látvány volt! Megnéztem még egyszer a pulzusát, már minden rende volt, ezért odavezettem a patakhoz, hogy igyon egy kicsit belőle. Rögtön belegázolt, ivott, és ránkfröcskölte a vizet. Majdnem le is feküdt, csak gyorsan elvezettem onnan :) Visszafelé Barbi vezette. Még egyszer-egyszer megálltunk legelni, majd az istállóhoz érve újra kikötöttem.
 

Edzés után, további elintézni való dolgok :D
Gyorsan áthúztuk egy ronggyal, majd bevittük a lómosóba. Ott langyos vízzel lemostuk, majd gyógynövényes samponnal a kezünkben átvakargattuk. Ezután amíg Barbi mosta le róla a habot, én tartottam, mert ilyenkor szeretne meghemperegni az alatta összegyűlt vízben, ami még nem teljesen folyt le. Bolond egy paci! :D Amikor végeztünk, kivittem a legelőre. Amikor elengedtem, elkezdett galoppozni, bakolni, ágaskodni, hihetetlen jó kedve volt. 5 perccel később úgy gondolta, elég a bemutatóból, lenyugodott, és elkezdett legelészni. Bementem az istállóba, és segítettem Barbinak a bokszát rendbetenni. Kicseréltük az almot, feltöltöttük a szénahálót. Barbi elindult, hogy behozza a legelőről, ami nem egy könnyű dolog. Általában 1 óra is beletelik, amíg sikerül megfogni, mert imád elgaloppozni az utolsó pillanatban előlünk. Mondjuk most elég hamar bejöttek, kb. fél óra után (Magentához képest ez jó idő xD). Még néztük, ahogy eszik. Annyira gyönyörű ló! Nem szívesen hagytuk ott, de nekünk is kell aludni. Elköszöntünk Magentától és egymástól, majd hazamentünk.

Csoportos edzés
Edzés előtti előkészülettek...
Mivel most sokan voltak az istállóban, ezért a kinti kikötőkhöz mentünk. Magenta utálja a csoportos edzéseket, mivel ilyenkor nem versenyzünk, hanem a jó rajtolást, ilyeneket gyakoroljuk. Gyorsan megpucoltam, bekentem a patáját olajjal, kiséfültem a sörényét, a kezemmel kiszedtem a farkából a szénamaradványokat. Felnyergeltem, felhelyeztem a fáslikat, majd felkantároztam. Bevezettem a pályára, Barbi fogta, amíg felszállok rá.
 

Az edzés
Húztam a hevederen, majd elindultunk lépésbe. Az ovális alakú pályán gyakoroltunk, 1700 m-en. Rajtunk kívül még 6an voltak. Egymás után 2 lóhossznyival melegítettünk be együtt. 600 m lépés, ugyanennyi ügetés, majd lassú összeszedett (amennyire angol telivéreknél lehet... xD) vágta. Az utolsó emebr majdnem leesett, a lova ide-oda ficánkolt, nyilván nem szeretett utolsó lenni. Magentával se nagyon lehetett bírni, pedig 2-ok voltunk a sorban. Miután bemelegítettünk, mindenki odalépett az edzőjéhez/barátjához tanácsokért, mit hogy és mit ne csináljanak, majd elindultunk. Ugyanabban a sorrendben, ahogy bemelegítettünk. Az első lovas beállt a startgépbe, majd elindultak. 1700 m-nél lelassítottak, majd lépésben visszaléptek az edzőjükhöz. Az még odasúgott neki valamit, gondolom azt hogy mi volt rossz és hogyan javítsa, majd a startkapu mögötti részen léptek lovával. Utánuk mi következtünk. Nagyon jól startoltunk. Végig ugyanabban a gyors tempóban, talán 70 °-os galoppban mentünk, a célegyenesben pedig 90 %-ra növeltük. Szép lassan megállítottam, és odamentünk Barbihoz. Annyit mondott, hogy úgy szokás, hogy akinek hibátlan volt, nemkell újra mennie, majd rámmosolygott, és elindult az istállók felé. Örültem, hogy nekünk már nem kell menni, hiszen nem akarom kifuttatni Magentából az összes energiáját. Még léptem vele pár percet, majd elindultam arra, amerre Barbi ment. Ott leszálltam, leszerszámoztuk, levettük a fáslikat.
 

Edzés után
Most Barbi engedte be a legelőre, és előre féltem attól, hogy nekem kell behozni, hiszen írtam, hogy mit szokott csinálni. :) xDElvégeztük a rutinfeladatokat: kitakarítottuk a bokszát, feltöltöttük a szénahálót, majd gyorsan készítettem neki kaját ( 2 fángli zab, 1-1 fángli kukorica és korpa, vízzel összekeverve). Felkaptam a kötőfékét, majd a kajásvödörrel együtt elindultam a karám irányába. Bementem, becsuktam a kaput, majd letettem a vödröt, és elkezdtem hívni. Felnézett, és amikor meglátta a vödröt, elkezdett vágtázni felém. Azt hittem, már meg sem áll, de azért lelassított, és elkezdett enni. Gyorsan felcatoltam rá a kötőféket és a vezetőszárat, majd elvettem a vödröt, és bevittem az istállóba. Ott megint odaadtam nei, megsimogattam, majd elköszöntem tőle és hazamentem.

Házifutam
Mondanom sem kell, Magenta kedvenc napja a péntek. Na meg amikor igazi versenyekre megyünk, de az már másik történet. Szokásunkhoz híven kihoztuk a bokszából. Szerencsére elég hamar mentünk, így volt hely az istállóban is. Magenta igencsak izgatott volt, mert már sürgött forgott mindenki. Lepucoltuk, majd szépen befontam a sörényét. Annyira jól állt neki! Felnyergeltem. Most ínvédőt raktunk rá. Ezek után jött a kantár. Gyorsan kimentünk a tömegből. Mindenki igzatott volt, mert más galoppistállókból is jöttek erre a versenyre. Kb. 20 ló volt, de egy futamban csak 6 ló indult. Mielőtt Magentával kezdtem foglalkozni, megnéztem, hogy kikkel indulunk. Az első futamba voltunk beírva. A mezőny egyáltalán nem volt erős, tudtam hogy Magenta könnyűszerrel győzni fog. Barbi tartotta amíg fölszálltam, majd hozzákezdett szokásos mondandójához.
- Vidd a 2. vagy a 3. helyre. Ne engedd neki, hogy az élre menjen, emrt ki fog fáradni. Bár nem fogtok erős lovakkal futni, törekedjünk a minél jobb időeredményre! Próbálj meg minél szorosabban a falhoz húzódni, de ne engedd h nekilökjenek. Bár ilyen szerintem nem fog előfordulni. A célegyenesben fokozatosan engedd ki. A célnál találkozunk!- mosolygott, majd elkezdett futni, gondolom a célhoz. Mi a 3-as rajtszámot kaptuk. Amikor mindenki beállt a startgépbe, egy pillanatig síri csend lett, majd amint kivágódtak a kapuk, mindenki elkezdett sikítozni, kiabálni. Barbi tanácsához híven a 2. helyen futottunk, szorosan az első mögött. Tényleg nem volt erős a mezőny, mgé csak meg se erőltettük magunkat ebben a tempóban. A célegyenesbe értünk. Kiengedtem, mire rögtön elkezdett száguldani. Folyamatosan növellte a lóhosszakat, mikor 5 lóhossznyival lehagyva a többieket beszáguldott a célbe. Felálltam a nyeregben, majd megállítottam. Odaléptünk Barbihoz. Nagyon megdícsértük Magentát. Még láttam, hogy az utolsó 3om befut a célbe, majd a bemondó bemondta az első három helyezettet. Szerettem a házifutamokat, mivel itt helyben tartottuk őket, nem kell a lovakat (legalábbis az ittenieket nem) stresszelni az utazással. Bár a többit sem, hiszen nincs messze a 2 istálló egymástól.
 Kaptunk érmet, meg egy oklevelet, majd szépen lassan kezdett eloszlani a tömeg. Mindenki a saját/kedvenc lovával foglalatoskodott, simogatta, dícsérgette, ápolta.


 

Edzés után
Mi is így tettünk. A tömegtől kicsit távolabb lévő fához kikötöttük, leszerszámoztuk. Páran odajöttek gratulálni, dícsérni Magentát, majd mentek a következő lóhoz. Elmentünk vele sétálni. Ugyanahhoz a patakhoz mentünk, mint hétfőn. Mikor már visszaállt a pulzusa, beleengedtem a vízbe. Parelli szárat hoztam neki, ami szerencsére jó hosszú, így a parttól kicsit távolabb leültem Barbi mellé az egyik fa alá. Amíg Magenta játszadozott a vízben, átbeszéltük a mai napot, meg a futamokat. Mint mindig, a kanca most is bele akart feküdni a vízbe, és hagytam neki, hiszen megérdemelte, nagyon jól teljesített ma. Csodálkozva nézett rám, hogy megse mozdulok, így tett pár kísérletet arra, hogy lefröcsköljön. De szerencsére nem rét el idáig a ˝fröcskölés˝, vagy hogy mondjam, így durcásan felállt és elindult hazafelé. Gyorsan csatlakoztunk hozzá, majd amikor mindketten ott mentünk mellette, hirtelen megrázta magát.
- A fenébe! Nem vettem észre, hogy nem rázta meg magát miután felkelt... tudhattam volna!- mondtam, majd elkezdtem nevetni. Barbi is csupa víz lett, de ő is nevetett. Magenta horkantott. AMikor hazaértünk, mindenki megbámult minket, hogy mitől lettünk ennyire vizesek, majd hangosan nevettek, amikor elmeséltük. Kiraktam a karámba Magentát, majd kitakarítottuk a bokszát, feltöltöttük a szénahálót. stb.
Mostanában egész könnyen be lehet hozni, azt hiszem, rá jött hogy előbb tud enni ha normális. Elköszöntünk tőle és egymástól is, majd hazamentünk.

(C) Copyright 2011-2012
              Zoé
         my-davi.gp